Népi kalendárium

Melyik a gonoszjáró nap? Mikor lesz és mi az a Virágvasárnap? Mikor van a barkaszentelés? Mit jelent ha megszólal a pacsirta?

Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a LAPSZEMLE.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.

A következő hét napra ezt írja a LAPSZEMLE.hu népi kalendáriuma:

(A cikk a hírdetés után folytatódik)

Jégbontó Hava (február) 4. napja
Lelle -
Veronika napja, moldvai csángó alakjában Viron, legendabeli asszonyalak, aki a középkori jámbor néphagyomány, majd nyomában a keresztúti ájtatosság hatodik állomása szerint kendõjét nyújtja a kereszthordozástól verejtékezõ Jézusnak: a kendõn rajtamaradt az Üdvözítõ képmása.

Jégbontó Hava (február) 5. napja
Taksony - Géza fejedelem atyja, Árpád unokája.
Ágota napja, a nemes szûz Catania városában élt. A tiszttartó feslett életre akarja csábítani és kényszeríteni próbálja, hogy tagadja meg Jézust, és hogy áldozatot mutasson be a pogány isteneknek. Ágota ellenáll. A helytartó válogatott kínzásokkal gyötri és börtönbe vetteti. Itt hal meg (253). Mielõtt eltemették volna, egy szép, bársonyban és szép öltözettel ékesült ifjú század magával odajöve mindeneknek látására, kik mind Úristennek szent angyalai voltak.
Egy esztendõ múlva nagy sebes tûzláng fakada ki az hegybõl és az várasra kezd jõni, azonban az Ágota koporsajáról levették a velumot, azaz fátylat és kifüggesztették a tûz ellen. A láva megállott és az Etna nem pusztította el a várost.
E napon szentelt kenyeret tesz a háztetõ alá a privigyei szlovák nép, hogy a tûzvészt elkerülje.
Az Ágota-napi kenyérbõl egy darabkát a vízre tesznek, megmutatja, hogy hol van a vízbefúlt, így aztán ki tudják fogni.
E naphoz néhol az a hiedelem fûzõdik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat.
Az idõjárást illetõen ismert ugyancsak a jugoszláviai magyarok körében az alábbi regula: "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja".

Jégbontó Hava (február) 6. napja
Gidula -
Dorottya ókeresztény szûz, vértanú. A négy Virgines Capitales egyike. A többi három: Antiochiai Margit, Alexandriai Katalin és Borbála.
Kedvelt nap farsangi mulatság tartására. (Gondoljunk Csokonai Dorottyára.).
A sárosi Szlankahermány (Hermanovce) szlovák népe szerint a Dorottya napján mosott ruha már megszárad a kerítésen, közeledik tehát a tavasz.
Velke Ostratice juhászai örülnek a Dorottya napi esõnek, mert majd sok tejre számíthatnak.
Dorottya-nap idõjárási regulája közismert: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idõ.

Jégbontó Hava (február) 7. napja
Izsép -
Rómeó napja, az olasz eredetû férfinév jelentése: Rómába zarándokló; római.

Jégbontó Hava (február) 8. napja
Tarcal - Kun vitéz a honfoglalás idején.
Aranka napja, a latin - magyar név, az arany szó kicsinyítõképzõs származéka, az Aurélia magyarítása.

Jégbontó Hava (február) 9. napja
Abigél -
Apollónia szûz napja, aki Decius császár idejében, Alexandriában szenvedett vértanúhalált. Legendája szerint kínzói minden fogát kiverték. Ezért lett már a középkorban a fogfájósok és fogorvosok védõszentje. Képein elõkelõ leányzóként ábrázolják, aki kezében foghúzót tart.

Jégbontó Hava (február) 10. napja
Ügek (Ügyek) - Névtelen jegyzõ szerint Álmos apja vagy nagyapja, jelentése: kis király, mások szerint: szent.
Skolasztika, középkori magyar alakjában Kolos, Szent Benedek húga volt. Kolos a középkorban még igen kedvelt asszonyi keresztnév volt. A hagyomány szerint így hívták Szent István sánta húgát is.
Az oltóágak szedésének napja.